This Meetup is past

37 people went

Details

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az év utolsó meetup-ján:

http://photos2.meetupstatic.com/photos/event/9/7/5/5/600_432218741.jpeg

Elvezethet-e a genomika a rák gyógyításához?

Peták István - MTA, Pathobiokémiai Munkacsoport és KPS Molekuláris Diagnosztika

2013-ban, a humán genom projekt befejezése után 10 évvel a rák genom projekt is eljutott arra pontra, hogy elég nagy megbízhatósággal kijelenthetjük, ismerjük azoknak a gének többségét amelyek mutációi, működési zavarai daganatok kialakulásáért felelősek. Ezeket újkeletű elnevezéssel „driver” géneknek nevezzük, a patogenikus mutációkat pedig „driver” mutációknak. A 2013-as „rák génszámlálás” 138 „driver” gént és 1,5 millió mutációt azonosított. A helyzetet bonyolítja, hogy egy daganatban akár 8 külöböző „driver” gén is aktiválódhat. 2013 azért is fordulópont volt, mert egyszerre több célzott gyógyszert is törzskönyveztek. Jelenleg körübelül 30 molekulárisan célzott gyógyszer van klinikai gyakorlatban és több mint 200 van fejlesztés alatt. Ez azt jelenti, hogy már következő 3-4 évben megduplázódhat a célzott terápiás lehetőségek száma. Jelenlegi betegek többsége még csak klinikai vizsgálatokban juthat ezekhez, de a molekuláris profil alapján beválasztott („matching”) betegek szignifikánsan jobb eredményeket érnek el már a Fázis I-es vizsgálatokban is, mint a random kiválasztott betegek. Szerencsére a szekvenálási technológiák fejlődése révén mára lehetővé vált, hogy egy havi célzott gyógyszeres kezelés költségéért az összes „driver” gén-t - a teljes molekuláris profil-t - azonosítsuk a beteg szövettani mintájában. Az információ klinikai hasznosításához azonban meg kellett születnie egy új tudományágnak, a matematikai onkológiának. Ennek segítségével kell majd kiválasztanunk az adott driver gén mutáció - génexpresszió kombináció esetében az a célzott gyógyszerkombinációt ami az adott beteg esetében hatásos lehet.

Globális járványok: múlt és jelen - világegészségügy a gyermekbénulás szemszögéből

Vargha Dóra - Birkbeck College, University of London

A WHO idén két járványos betegséget is nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánított: a gyermekbénulást és az ebolát. Az előbbi már nagyrészt eltűnt a Föld színéről és az eradikáció talán végső éveiben jár, míg az utóbbi újabban sosem látott járványokat okoz és megjelenése világszerte pánikszerű reakciókat váltott ki. A két jelenség között mégis sok hasonlóság és kapcsolódási pont van. Mikor és hogyan kerül egy járvány a globális figyelem középpontjába, és mik lehetnek ennek a rövid és hosszú távú következményei? Kinek a feladata a világméretű járványok elleni védekezés, és milyen etikai kérdéseket vet fel? Hogyan befolyásolják a járványok a politikát és fordítva, hogyan befolyásolhatja a politika a járványok alakulását? Az előadás többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a történész szemén keresztül, különös tekintettel a gyermekbénulásra, melynek történetében Magyarország is fontos szerephez jutott.

Ószövetség és történettudomány: 2 kérdés, amire nem tudod a választ

Pálfi Zoltán - történész

Napjainkban sokkal jobban ismerjük az ókori Közel-Kelet, és benne Izráel történetét, mint akár az ezredforduló előtt. A korszerű módszerekkel vezetett ásatások, a megtalált és publikált szövegek tömege, és maguk a kölünbüző tudományágak fejlődése nemcsak ismereteink mennyiségét gyarapította, hanem rengeteg új kérdést és új megvilágítást is felvetett. Az új eredmények gyakran több évezredes meggyőződéseket tesznek meghaladottá. Ezen elavult tudásanyag elfelejtése akkor ütközik komolyabb nehézségekbe, ha e tudást nemcsak a tudomány, hanem a vallás is felhasználta-használja, nyilván egészen más céllal.

Előadásomban két ószövetségi kérdést vizsgálok meg: mit jelentett az aranyborjú imádása, és mennyire volt monoteista a Fogság előtti zsidóság. (Érdekesség, hogy első kérdésemre legalább két évtizede magyarul is olvasható a helyes válasz, a köztudatba mégsem került be.)

See all Meetups from Budapest Science Meetup