Olvasni jó? - Olvasás a 21. században

This is a past event

47 people went

Price: €3.33 /per person
Location image of event venue

Details

A Könyv és szerzői jogok világnapja alkalmából az olvasás és az informatika kapcsolatát vizsgáljuk meg a meghívott előadókkal és a közönséggel.

• Nagy Bence (Moly.hu (http://moly.hu/))

Olvasni jó? Igen! Erre pedig nem is kell jobb bizonyíték, mint a Moly léte. De persze bármit is gondolunk a könyvekről mi magunk, sokkal izgalmasabb a kép, ha a legnépszerűbb magyar könyves közösségi oldal adataiba mélyedünk el, és onnan próbáljuk meg kihámozni, hogy milyenek is vagyunk mi, olvasó emberek a nagy számok tükrében...

• Kovács Adrián (Rukkola (http://www.rukkola.hu/))

Amikor három évvel ezelőtt elindult a Rukkola nevű könyvcserélő szolgáltatásunk, akkor az a kérdés foglalkoztatott minket leginkább, hogy milyen utat járhatnak be és fizikailag milyen távolságokra juthatnak el a könyvek, amikor az emberek továbbadják azokat egymásnak.
Nos, erre még most sem tudjuk a választ. Azt viszont látjuk, hogy a rukkolázás sokkal több, mint olvasás, vagy a könyvek cseréje. Ez egy életérzés, egy lehetőség, hogy olvasnivalóhoz jussunk, hogy embereket ismerjünk meg, csatlakozzunk a jó ügyhöz. A Rukkola nem kölcsönzés és nem csere, hanem hozzáférés.
Az előadás során nagy eséllyel erről is szót ejtünk.

• Ganzler Orsolya (Szeretlek Magyarország Médiacsoport (http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/) kommunikációs vezetője): Az év legkeményebb kihívása (http://www.konyvkihivas.hu/): olvass el 50 könyvet egy év alatt!

4700-nál is többen regisztráltak a konyvkihivas.hu (http://konyvkihivas.hu/) oldalon, hogy teljesítsék valamelyik olvasással kapcsolatos kihívást, azaz elolvassanak 50 könyvet egy év alatt, vagy 25 könyvet 8 hónap alatt, vagy 4 könyvet egy hónap alatt. Az eredeti kezdeményezés nemzetközi, a weboldalt és a projektet pont azért indította el a Szeretlek Magyarország Médiacsoport, hogy a magyar résztvevőket segítse a kihívás teljesítésében. Ráadásul így folyamatosan változó és nyomon követhető toplisták alakulnak ki kategóriánként, vagy akár összesítve a legolvasottabb könyvekről, biztosított az interaktivitás, és az sem előírás, hogy a könyveket a résztvevők papír alapon olvassák el, vagy digitális változatban. A konyvkihivas.hu (http://konyvkihivas.hu/) oldal támpontot ad a projekthez csatlakozóknak, egyszerűbben követhetik, hogy a meghatározott kategóriákból melyek vannak még hátra számukra. A könyvválasztások alapján pedig év végére kirajzolódik, hogy mik idén a legkedveltebb könyvek, hogy mely szerzőket választották a leggyakrabban és persze az is, hogy mennyire kitartóak a magyarok, ha egy olvasásos kihívásról van szó.

• Mihóczy Mercédesz (Deszy könyvajánlója (http://www.deszy-konyv.hu/) blog szerzője): Blogturné Klub - Együtt a könyvekért!

A könyves bloggerek világa meglehetősen töredezett. Az ország különböző pontjain szétszórva élnek emberek, akik szeretnek olvasni, akik rajonganak a könyvekért, és nem csak a maguk élvezetére forgatják őket. Az olvasás népszerűsítéséért munkálkodnak, még ha nem is tudatosan teszik ezt. Kritikát írnak, friss megjelenéseket gyűjtenek össze és arra sarkallják követőiket, hogy minél több és minél jobb könyvet olvassanak.

Kicsit több, mint másfél évvel ezelőtt a bloggerek között egy hazánkban újnak számító kezdeményezés indult. A Blogturné Klub elnevezésű csapat tagjai bizonyítják, hogy egymástól független bloggerek is összefoghatnak a közös célért: az olvasás népszerűsítéséért. Megalakulásuk óta kétszáznál is több könyvet mutattak be, és már több ezren követik bejegyzéseiket.

De vajon mi is tulajdonképpen a Blogturné Klub? Hogy néz ki egy blogturné? Mi zajlik a háttérben?

Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a Klub egyik alapító tagja.

• Takács Dániel (az E-könyvészet - A digitális könyvkultúra alapvonásai (http://moly.hu/konyvek/kerekes-pal-kiszl-peter-takacs-daniel-e-konyveszet) c. könyv társszerzője): Van-e keresnivalója az e-könyveknek a könyvtárban

Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy a könyvtárak mit tudnak csinálni az elektronikus könyvekkel. Tönkre mennek belé, tudnak adaptálódni/adaptálni, vagy egy teljesen új, harmadik intézményforma jön létre? Egyelőre csak tippeink lehetnek, vagy elmondhatjuk a véleményünket a dologról, de egy biztos: az e-könyv nem ellenség. Ha megtaláljuk a benne rejlő lehetőségeket, és össze tudjuk egyeztetni a jelenlegi feladatainkkal (amelyek között már több évtizede jelen vannak az elektronikus dokumentumok!), akkor valami egészen szuper dolgot lehet csinálni.

• Alcser Norbert (Publio Kiadó Kft. (http://publio.hu/) ügyvezető): Self-publishing a könyvkiadás UBER-je

A klasszikus hazai kiadói rendszer olyan ökoszisztéma, amiben sok szereplő (szerzők, kiadók, kereskedők) áll egymással sokszoros függőségi viszonyokkal átjárt kapcsolati rendszerben. A rendszerből fakad, hogy egyes szereplők problémái az egész hálózatra komoly kihatással vannak, a problémák láncreakciószerűen terjednek. A tulajdonosok pénzügyi problémái, a nagy játékosok megkérdőjelezhető üzleti módszerei a piac koncentráltsága miatt az egész szakmának komoly károkat okoznak.

A klasszikus rendszer nagyon tőkeigényes, sok szereplőt kell pénzzel etetni, ezért az amúgy is erősen szürke hazai viszonyok miatt a háttérben álló pénzügyi szereplők gazdasági stratégiája, ügyeskedése is zavaros. Nagy példányszámban jelennek meg a könyvek, emiatt nagy a bekerülési költség, sok a feleslegesen elégetett pénz, így a nagy borulások szinte törvényszerűek. Az egész problémahalmazt tetézi, hogy a klasszikus könyvkiadás amúgy is válságban van, mivel nem tudott időben megfelelni az erősödő self-publishing és e-könyv piac kihívásainak.

A self-publishingben nincs szükség nagy befektetésre és nem kell hosszú ideig várni a megtérülésre sem. Nincs nagy példányszámú kezdőnyomás, a költségek és a bevételek is az eladásokkal együtt, folyamatosan jelentkeznek. Hiányzik a klasszikus kiadói lánc invesztíciós jellege, amit a nagy befektetés és a késői haszon jellemez, így az egész modell sokkal fenntarthatóbb, így egy adott mű sikertelensége nem hat negatívan a többi könyv teljesítményére.

A szerzői kiadású könyvek üzleti modellje tehát egészen más, mint a klasszikus értelemben vett kiadóké. A piaci szereplők itt sokkal inkább szolgáltatók, mint kiadók, itt a szerző vállalja a kiadással járó költségeket, szabadon választva a könyvkötészeti, marketing és értékesítési csomagokból. Mivel a szerző vállalja a nagyobb kockázatot, így a könyvből származó bevétel nagy részét is ő kapja meg, értékesítési csatornától függően a részesedése 30-70 százalék között alakul, szemben a klasszikus kiadói jutalékkal, ahol a legismertebb szerzők is maximum 12 százalékot kapnak meg az általuk írt könyvek bevételéből.

• Varjú Zoltán (Precognox (http://precognox.hu/), Nyelv és Tudomány (http://www.nyest.hu/)): Textus; szövegek hálójában

“Az elektronikus hálózat révén az emberek teljesen bevonódnak egymás életébe. Közvetlenül és szakadatlan ömlik ránk az információ, melyet alighogy feldolgoztunk, máris követ az új, aztán még újabb adag.Elektronikussá alakított világunk arra sarkall bennünket, hogy kategorizáló szokásunkat mintázatfelismerő eljárásra cseréljük.” McLuhan már 1967-ben felhívta a figyelmet arra, hogy elárasztanak minket az információk, pedig akkor még nem voltak se blogok, se híroldalak, se közösségi média. Az, hogy az olvasó szelektálja mit olvas, s ez a szelekció mintegy burokba zárja őt, egyre ismertebb. Minket az érdekel hogy a tartalmak előállítói is saját világukban élnek-e? Kikre hivatkoznak a hírek szerzői és a politikai blogok véleményvezérei? Van-e átjárás a megannyi politkai nézetet valló szerző között? Hatnak-e egymásra azok, akik a közvéleményt formálják?
A Nyelv és Tudománnyal elindított projektünk során[masked] posztot/cikket gyűjtöttünk be. Vizsgálataink során a klasszikus linkelemzést (pl. PageRank, be- és kimenő élek száma, stb.) szeretnénk a tartalomelemzés módszereivel ötvözni, s olyan kérdésekre megtalálni a választ mint:

• milyen témák foglalkoztatják a híroldalakat és blogokat

• onnét indul el egy-egy téma

• hogyan terjed egy téma

• milyen érzelmek tapadnak egy témához

A belépő 1000 forint Paypalon fizetve, vagy 1500 HUF a helyszínen. A teljes összeget szervezésre és a Ti ellátásotokra költjük.