Budapest Science Meetup - Február

Februári meetup program, légköroptikával, gravitációs hullámokkal és szintetikus biológiával. [twitter (http://twitter.com/BpScienceMeetup), facebook (http://www.facebook.com/pages/Budapest-Science-Meetup/158945650815535) oldal, blog (http://bpsm.blog.hu/)]

Farkas Alexandra

ELTE Biológiai Fizika Tanszék, Környezetoptika Laboratórium

Vízcseppek kontra jégkristályok, avagy létezik-e kör alakú és kifordított “szivárvány”?

A szivárványt mindenki ismeri, hiszen ezt a tüneményt nyaranta több alkalommal is megfigyelhetjük. Azt is sokan tudják, hogy azt a hulló, közel gömb alakú vízcseppekben megtörö fény hozza létre. Ám nap mint nap jelennek meg az égen olyan légköroptikai jelenségek is, amelyek sokunk figyelmét elkerülik.

A halójelenségek vagy röviden a halók is ezen “ismeretlen” fényjelenségek közé tartoznak. A halók rendkívül sokfélék, ebböl kifolyólag kör alakú vagy kifordított szivárványként is emlegethetik ezeket, pedig nem vízcseppek, hanem jégkristályok közremüködésével alakulnak ki.

Összefoglaló a halójelenségek kialakulásáról a Fizikai Szemle 2010 novemberi számában (http://arago.elte.hu/files/Halok_FSz.pdf) [pdf] olvasható.

Barta Dániel

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Gravitációs hullámok diszperziója csillagközi anyagban

A téridö görbületének hullámszerüen terjedö megváltozásai a gravitációs hullámok, melyek alapvetö és új – az elektromágneses kölcsönhatástól független – ismereteket szolgáltathatnak az univerzumról. Vizsgálatuk lehetövé teszi olyan források vizsgálatát, mint amilyen a nagy tömegü fekete lyukak vagy neutroncsillagok összeolvadása. Az állandóan jelenlevö gravitációs háttérsugárzás feltérképezése a korai Univerzum történetébe engedne bepillantást. Továbbá új, ismeretlen fizikai jelenségeket is megismerhetünk az új kölcsönhatás segítségével.

Rengeteg jelkeresés konkrét hullámformákra célzottan történik, amennyiben a hullámformák másmilyenek a vákummegoldásban megjósolthoz képest, a keresések érzékenysége radikálisan nöhet. A lehetséges nemtriviális diszperziós-reláción felül jellemzö a hullámok törése és szóródása.

Elöadásomban bemutatok egy nagy tömegü, gömbszimmetrikus, (hideg) izotermikus ideális gáz alkotta molekulafelhöt ami egy belsö Schwartzschild-téridöt alakít ki. Az idealizált modellt véve alapul vizsgálhatjuk konkrét nebulák hatását, melyek ismert gravitációs hullámokat sugárzó rendszerek és a Naprendszer között helyezkednek el.

Bálint L. Bálint

Debreceni Egyetem, Orvos- és Egészségtudományi Centrum

Szintetikus biológia és az iGEM verseny

Kezdödhet-e az ipari forradalom a biológiában? Hogyan tudjuk felszabadítani a kreatív eröket a molekuláris biológiai kutatásokban?

Ezekröl és ehhez hasonló kérdésekröl szól az iGEM (http://2010.igem.org/Main_Page), a szabványosított elemekre épülö szintetikus biológiai mozgalom. A debreceni Klinikai Genomközpont munkatársai és egy lelkes diákcsapat 2010-ben belépett az iGEM programba és a Science Meetup 2010 február 16-i elöadásán erröl a kalandról szólna Bálint Bálint beszámolója.