Budapest Science Meetup - Április

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket az áprilisi Budapest Science Meetup-on:

http://photos4.meetupstatic.com/photos/event/c/d/0/e/600_448672494.jpeg

Hogyan tanulnak a tenyésztett idegsejtek a petri csészében?

Schlett Katalin - ELTE TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék/Nemzeti Agykutatási Program

Agyunkban életünk végéig folyamatosan zajlanak a tanuláshoz szükséges változások: kialakulhatnak vagy eltűnhetnek, megerősödhetnek, de gyöngülhetnek is a szinaptikus kapcsolatok. Ezeket a jelenségeket manapság már élő és szabadon mozgó állatokban is meg tudjuk jeleníteni, de a szabályozásban szerepet játszó molekuláris útvonalak töredékét sikerült csak eddig tisztáznunk.

Az előadásban bemutatom, hogy a tanulást kísérő sejtbiológiai változások nagy része a mesterséges körülmények mellett, petri csészében nevelt idegsejtekben is kiváltható. Így lehetőségünk van arra, hogy az egyes idegsejtek, illetve a petri csészében kialakuló idegsejt-hálózatok működését irányító hatásokat kísérletes módszerekkel azonosítsuk és a szabályozásban betöltött szerepüket megértsük.

Tatooine-ok keresése - bolygók kettős csillagrendszerekben

Klagyivik Péter - MTA CSFK Konkoly Thege Csillagászati Intézet

A Star Wars filmek óta sokak fantáziáját izgatja, hogy vajon tényleg léteznek-e olyan bolygók, melyek két csillag körül keringenek. Csillagász körökben már a filmek előtt is felmerült ennek a lehetősége, de az első ilyen bolygót csak a '90-es években sikerült felfedezni. A mai napig mindössze kb. 20 ilyen bolygót sikerült felfedezni. Az előadás során bemutatom mit lehet ezekről tudni és miért ilyen nehéz megtalálni őket.

Társadalmi sokszínűség mint a gazdasági növekedés motorja - A dualista Magyarország a 20. század fordulóján

Menyhért Bálint - CEU, Közgazdaságtudományi Tanszék

A közgazdaságtudomány az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet fordít az intézményi és társadalmi tényezők gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásának vizsgálatára. Előadásomban a dualista Magyarország példáján mutatom be, milyen empirikus kapcsolat létezett a települések etnikai és vallási sokszínűsége, illetve 1880 és 1910 közötti fejlődése között. Azt találom, hogy a színesebb települések lényegesen gyorsabban nőttek, melynek oka vizsgálataim alapján az egyes népcsoportok közötti munkamegosztásban és iparági specializációban gyökerezik: a színesebb településeken így szélesebb iparági struktúra alakulhatott ki, amely - főként a csúcstechnológiás, magas hozzáadott értékkel bíró ágazatok megjelenésén keresztül - a növekedés fő húzóerejét jelentette. Eredményeim nemcsak arra adnak választ, mikor várhatunk (pozitív) gazdasági hatásokat a népcsoportok keveredéséből, hanem a dualista Magyarországra vonatkozó történelmi ismereteinket is árnyalja.