Budapest Science Meetup - November

Ezekkel az előadásokkal várunk titeket a novemberi meetup-on, ami ismét az MTA Könyvtár második emeleti előadótermében kerül megrendezésre:

http://photos2.meetupstatic.com/photos/event/b/b/0/600_455702992.jpeg

Egy csavaros történet - hogy kerül a topológia a szilárdtestfizikába? A 2016. évi Nobel-díjról

Asbóth János - MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

A topológia szerint a kocka meg a gömb tulajdonképpen ugyanaz, mert folytonosan egymásba alakíthatók, de a strandlabda meg az úszógumi különböznek, mert az egyikben eggyel több lyuk van. Látszólag ennek semmi köze a fizikához. 2016-ban a fizikai Nobel-díjat DJ Thouless, FDJ Haldane és JM Kosterlitz kapták, mert megmutatták, hogy néha mégis a topológiát kell néha segítségül hívni fázisátalakulások megértéséhez. Ez pedig elvezethet minket a kvantumszámítógép megalkotásához.

Rendben, (kémiai) Nobel-díj – de akkor ezek most mire jók?

Farkas Viktor - MTA-ELTE, Fehérjemodellező Kutatócsoport

A kémiai Nobel-díjat molekuláris gépek szintéziséért ítélték oda. Mik ezek? Hogyan vezetett az út idáig? Mi kell ahhoz, hogy „működjenek”? Mit tudunk velük kezdeni? Ezekre a kérdésekre próbál az előadás legalább megközelítőleg választ adni. Ezen túl pedig nyitva hagyva a kérdést, hogy mire lehetnek még jók?

Az autofágia (a sejt önemésztő folyamata) és a regeneráció kapcsolata

Kovács Tibor - ELTE-TTK, Genetikai Tanszék

A sejtek citoplazmájában felhalmozódó hibás, sérült, vagy felesleges komponensek eltávolításának egyik módja a lizoszóma általi lebontás, az autofágia. Ezen mechanizmus képes különböző stressztényezők (éhezés, oxidatív stressz, vírusfertőzés, stb..) hatására aktiválódni, így segítve elő a sejtek túlélését. Azonban az autofágia több egyszerű sejtvédő folyamatnál, szerepe jelentős a regenerációs folyamatok során is. A regeneráció egyik ismert formája a dedifferenciáció útján valósul meg. Ilyen körülmények között egy specializálódott funkcióval rendelkező sejt visszaalakul egy őssejthez jobban hasonlító, kevésbé specifikus formára. Ezen új sejttípus már képes osztódással pótolni a "sérülés" okozta veszteséget, majd az újjonan keletkezett sejtek ismét diffrenciálódni kezdenek, a kiindulási (szövet típusára jellemző) sejttel azonos funkciójú sejtekké.

Ezen sejt identitásváltással járó folyamatban vizsgájuk az autofágia szerepét. Előadásomban az autofágia és a dedifferenciáció kapcsolatát kívánom bemutatni egy regenerációs modellen keresztül, az ecetmuslica hím csírvonalának regenerációja által.