Budapest Science Meetup - Április

Az áprilisi meetup programja:

https://secure.meetupstatic.com/photos/event/9/b/4/f/600_459759759.jpeg

Akcióban a genom őrangyalai

Harami Gábor – ELTE, Biokémiai Tanszék

A sejtek genomja folyamatosan sérül a normális anyagcsere-folyamatok és külső behatások miatt. A legsúlyosabb hiba, a DNS mindkét szálának egyidejű eltörése sejthalálhoz vagy rákos elváltozáshoz vezethet, így ezen események hibamentes javítása elengedhetetlen a sejt számára. A javítást lehetővé tevő enzimek között központoni helyet foglalnak el az általunk vizsgált, az élőlényekben széleskörűen elterjedt RecQ fehérjecsalád tagjai. Új eredményeink fényében ezen fehérjék nélkülözhetetlenek a javító folyamatok lebonyolításához és egyedi aktivitásaik lehetővé teszik a folyamat minőségellenőrzését, ezáltal biztosítva a hibamentességet.

Mi a lyuk? Az objektum tulajdonsága vagy hiánya?

Pintér Gergő – Matemorfózis/ MTA Rényi Kutatóintézet

Mit jelent az, hogy valami lyukas? Hogyan lehet az anyaghiányt a tárgy tulajdonságaként megfogalmazni? A könnyed kocsmai beszélgetések témájának is kiválóan alkalmas filozófiai kérdésre a topológia igen frappáns és hétköznapi szemlélelünkben gyökerező választ adott, megalkotva ezzel a topológikus terek fundamentális csoportjának fogalmát. A topológia a geometria 19. században született új ága. Nem ismer távolságot, szöget, egyenest; úgy tekinti a geometriát, mintha minden alakzat nyúlós, de nem elszakítható gumiból lenne. Ezzel a szemléletmóddal a geometriai alakzatok sokkal alapvetőbb tulajdonságait képes vizsgálni, ezáltal válhatott a 20. századi fizikai elméletek egyik legfontosabb matematikai alapjává. Az előadásban ebből a világból mutatok egy keskeny szelvényt a tórusz lyukasságának vizsgálatától az elemi részecskék spinjének topológiai fogalmáig.

Bemelegítésnek ajánlom a TEDxYoutuh előadásomat:

https://www.youtube.com/watch?v=fEVIb6ah7qQ ­

Tudományszervező költő a Magyar Tudományos Akadémián - Arany János akadémiai főtitkári levelezése

Gábori Kovács József - MTA BTK Irodalomtudományi Intézet

A Magyar Tudományos Akadémiához Arany János nem csupán az Akadémia által díjazott költőként, valamint akadémiai tagként kötődött, hanem 1865–1877 között az intézmény titoknoki, majd főtitkári pozícióját is betöltötte. Arany így csaknem másfél évtizeden át látott el fontos tudományszervező feladatokat, ám a számos tudományág számára nélkülözhetetlen adatokat szolgáltató akadémiai iratainak mindeddig csak kisebb része került publikálásra. A nemrég megindult Arany János munkái kritikai kiadás keretében azonban a tervek szerint teljes egészében publikálásra kerül a költő-titoknok hivatali levelezése. Mindennek következtében az előadás Arany akadémiai szerepvállalása mellett a készülő kritikai kiadás legfontosabb kérdéseit is érinti.