Online Budapest Science Meetup - Április

A szokásos helyszínünk foglaltsága miatt online kell tartanunk az áprilisi meetupot, de májusban már az MTA Könyvtárban várunk titeket. Ezúttal is három előadással várunk titeket. Szó lesz a történelem egyik leggyorsabb vándorlását feltáró régészeti-genetikai kutatásról, a neurális nyelvi modellek korlátairól, illetve az európai Rosetta üstökösszonda küldetéséről, és az ehhez való magyar hozzájárulásról.

Bekapcsolódni Zoomon keresztül tudtok majd, a jobb oldalsávban (mobilon alul) található link segítségével, amely meetup.com regisztráció/belépés után látható.

Genetikai adatok a történelem egyik leggyorsabb vándorlásához

Szécsényi-Nagy Anna - ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Archeogenomikai Intézet

A Kr. u. 560-as években létrehozott Avar Kaganátus központja a Kárpát-medencében volt. Eredeti hazájuk és származásuk a tudományos viták sora ellenére máig tisztázatlan maradt. Vajon valóban a mongol sztyeppén létezett Zsuanzsuan Birodalomból származtak, vagy hinni kell a türköknek, akik erősen vitatták ezt a tekintélyes örökséget?
Az előadás egy hazai és nemzetközi összefogással készült régészeti genetikai tanulmányt mutat be, amely április folyamán jelent meg a Cell folyóiratban. A korábbinál szélesebb adatbázisra és teljes genomi elemzésekre épülő kutatás közvetlen genetikai bizonyítékot
szolgáltat az emberiség történetének egyik leggyorsabb, rendkívül nagy távolságot felölelő vándorlására, amely az avar kori elit tagjaihoz köthető.

Hol tart a technológia a (magyar) szövegek gépi elemzésében?

Farkas Richárd - SZTE TTIK Informatikai Intézet, Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium

A nyelvtechnológia feladata olyan számítógépes megoldások fejlesztése, amelyek a természetes nyelvi szövegek (mint például magyar) megértésére, vagy legalább valamilyen mélységű elemzésére képesek. Az előadásban elmagyarázom, hogy a sajtóban is felkapott ún. neurális nyelvi modellek (pl. BERT, GPT-3) miért hoztak forradalmi változást a nyelvtechnológiában, de emellett azt is tárgyalom, hogy mik a hátrányaik/korlátaik és lerántom a leplet, hogy ezek sem univerzálisan minden feladatot megoldó csodafegyverek.

Egy üstökös plazmakörnyezete a Rosetta űrszonda mérései alapján

Timár Anikó - WIGNER Részecske és Magfizikai Intézet, Űrfizikai kutatócsoport

A Rosetta űrszonda 2014-ben érkezett a 67P/Churyumov-Gerasimenko üstököshöz, majd üstökös körüli pályára állása után két éven keresztül, folyamatosan vizsgálta azt. A Rosetta a küldetés alatt számos érdekes felfedezést tett, többek között megmutatta, hogy pontosan hogyan hat kölcsön az üstökös az őt körülvevő, bolygóközi teret kitöltő plazmával, a napszéllel. Az előadás során ezekből az eredményekből mutatunk be néhányat.