Budapest Science Meetup - December

A decemberi évadzáró meetup programja:

Éberség szabályozása az agyban

Mátyás Ferenc - MTA TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

Az éberség szint megfelelő szabályozása nemcsak az alvás-ébrenlét váltakozásában nyilvánul meg, hanem valamennyi éber viselkedési formában is. Egy adott külvilági ingerre hogyan reagálunk, a feladatunkat milyen precízen teljesítjük, mennyire vagyunk unottak vagy izgatottak egy esemény kapcsán, az mind-mind az éberségi szintünk függvénye. Hazai és nemzetközi kollaborációs kutatómunka eredményeként azonosítottunk egy idegsejt-hálózatot az agyban, melynek elsődleges szerepe lehet ezen éberségi állapotok megfelelő beállításában.

Ki volt az ősrobbanás-elmélet "atyja"?

Raffai Péter - ELTE TTK, Fizikai Intézet

A kozmológia az univerzum legnagyobb méretskáláinak fizikája. Sikeres modellje, az ősrobbanás-elmélet segítségével ma már nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a világegyetemünknek nemcsak fejlődés-, de keletkezéstörténete is van. A kozmológia a XX. században indult rohamos fejlődésnek, olyan úttörőknek köszönhetően, mint amilyen az ősrobbanás-elmélet "atyjának" tartott Georges Lemaître is volt. Idén októberben a Nemzetközi Csillagászati Unió több ezer csillagásza úgy döntött, hogy a megfigyelő csillagász Edwin Hubble mellett ezentúl Lemaître-ről is megemlékezik a világegyetem tágulását leíró ún. Hubble-Lemaître törvény (korábban Hubble-törvény) nevében. De ki is volt Lemaître? Mi volt a szerepe a világegyetem megértésében, és mivel érdemelte ki a tudományos közösség e legújabb elismerését? Az előadásomban a válaszaimat az ősrobbanás-elmélet alapgondolatainak magyarázatával vegyítem.

Hadsereg és felbomlás 1918-1919-ben. Hogyan viselkedtek a katonák az első világháború vége után?

Révész Tamás - MTA BTK Trianon 100 Lendület Kutatócsoport

Az első világháborút követő felbomlás, majd a történelmi Magyarország szétesése körül számtalan igen éles vita bontokozott ki az elmúlt száz évben. A kialakuló diskurzus egyik állandó visszatérő kérdése, hogy miért nem próbálta meg a magyar állam fegyveres erővel megvédeni az országot az 1918 őszén a betörő román, szerb és cseh csapatokkal szemben. Az elmúlt években zajló kutatások során számos új adat került elő, amelyek jelentősen árnyalják az erről az időszakról kialakult és zömében a kor politikusainak beszámolóira alapozott képünket. Az előadás ezen eredmények felhasználásával arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen állapotban volt az Osztrák-Magyar Monarchia hadereje 1918 őszén, hogyan tértek vissza a katonák a frontokról és milyen sikerrel próbálta meg őket újjászervezni a Károlyi kormány.