Budapest Science Meetup – Október

Last minute, de összeállt a program – és nagyon izgalmas előadásokkal készültünk nektek. Vendégünk lesz Ősi Attila, az ELTE TTK Őslénytani Tanszékének vezetője, aki legújabb dinoszauruszos kutatásairól fog mesélni, és Gyuris Balázs archeogenetikus, aki a magyarság eredetének genetikai történetéről beszél majd.

A növényevés evolúciója a dinoszauruszoknál: új módszerek, új hipotézisek

Ősi Attila – ELTE TTK Őslénytani Tanszék

A növényevés a gerinces állatoknál messze megelőzte a dinoszauruszok megjelenését, ám ezen táplálkozásmód első 200 millió évének leghatékonyabb és legdiverzebb formái ennél a csoportnál alakultak ki. Míg bizonyos dinoszauruszok egyszerű, levél alakú fogaikkal a mai növényevő hüllőkhöz hasonlóan tépték és minimálisan aprították a növényi táplálékot, addig mások az emlősöknél is bonyolultabb fogazatot kifejlesztve nagy tömegben fogyasztották azt. A talajszinttől a legmagasabb lombkoronáig elérték a növényzetet, de a mai napig homály fedi, hogy melyik csoportok vajon milyen típusú növényzettel táplálkoztak. Kutatócsoportunk legújabb munkája részben ezt a kérdést próbálta megválaszolni. Emellett olyan a fogazattal kapcsolatos újításokra derített fényt, melyek sok tekintetben átformálják e diverz csoport táplálkozásáról alkotott képünket.

A magyarság eredetének genetikai története: a Kárpát-medencei honfoglalók kapcsolata a Volga és az Urál vidékek népességeivel

Gyuris Balázs – HUN-REN Bölcsészttudományi Kutatóközpont Arcehogenomikai Intézet

A magyarság eredete fontos tudományos kérdés a hazai kutatásban. A régészet, a nyelvészet és a történettudomány területén is számos eredmény született a korai magyarság eredetét és későbbi vándorlását illetően. A 20. század végén megjelenő, és a jelenkorban is fejlődő tudományterület, az archeogenetika, új vizsgálati lehetőségeket hozott, amellyel őseink eredetét már genetikai úton is kutathatjuk. Jelen előadás a honfoglaló magyarság, a Volga és az Urál vidékek kora középkori népességeinek genetikai kapcsolatainak legújabb, teljes genomi elemzéseken alapuló eredményeire koncentrál. Az archeogenetika új adatokkal szolgál a Volga és a transz-uráli Irtis folyó közötti régió genetikai történetéhez, a Kárpát-medencei magyar honfoglalók és ezen népességek kapcsolatához, valamint a keleten maradt magyarság azonosításához.