2025 első Budapest Science Meetup-ja: AlphaFold, klímaváltozás, ősi DNS

2025 első Budapest Science Meetupján három erős előadással készültünk nektek:

Tavaly az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szervezete szerint 1,6 Celsius-fokkal volt melegebb a globális hőmérséklet, mint az ipari forradalmat megelőző időszakban. Kis Anna éghajlatkutató, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa a tavalyi év globális éghajlati rekordjairól fog nekünk beszélni.

Ezután Nagy-Kanta Eszter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar doktorjelöltje beszél majd az AlphaFold fehérjekutató mesterséges intelligenciáról, aminek kifejlesztéséért megosztva Demis Hassabisnak és John Jumpernek ítélték meg a 2024-es kémiai Nobel-díjat.

Végül Szeifert Bea genetikus, a HUN-REN Bölcsésztudományi Kutatóközpont tudományos munkatársa mesél nekünk a népvándorláskori Kárpát-medence átfogó genetikai kutatásáról, ami ősi DNS minták vizsgálatával tárta fel az Avar Kaganátus utolsó évtizedei és a magyar államalapítás közötti átmeneti időszak változásait.

Részletes program:

Az eddigi legmelegebb év: 2024

Kis Anna – ELTE Meteorológiai Tanszék

2024 volt az első olyan év, amikor a globális átlaghőmérséklet több mint 1,5 °C-kal meghaladta az ipari forradalom előtti átlagot. Ezzel az eddigi legmelegebb évet tudhatjuk magunk mögött a mérések kezdete óta, globálisan, Európában és Magyarországon is. Az előadásban a 2024-es évet tekintjük át éghajlati szempontból, kitérve a rekordokra és a hazai megfigyelésekre.

AlphaFold – a biotechnológia következő forradalma

Nagy Kanta Eszter – PPKE Információs Technológiai és Bionikai Kar

A mesterséges intelligencia a 2020-as években berobbant a köztudatba, a mindennapi életünk része lett - a ChatGPT nem véletlenül kapott nagy figyelmet, ám mellette sok más korszakalkotó technológiai fejlesztés is zajlik, ami mesterséges intelligenciát, gépi tanulást használ és ami mindannyiunk életére hatással van. Ilyen például az AlphaFold. Az előadásból kiderül, hogy mit tud az az algoritmus, ami a megalkotóinak kémiai Nobel díjat hozott 2024-ben, miért mondják rá a szakértők, hogy forradalmasítja a biológiát, hogyan lesz közvetlenül hatása az életünkre, és kiderül az is, hogy mi mindenre képesek az ember által tervezett fehérjék.

Alapnépesség és új beérkezők. A Dunántúl kora középkori lakosságának genetikai elemzése

Szeifert Bea – HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet

A Kárpát-medence egykori népességéről a teljes genom szintű vizsgálatok révén egyre több információ lát napvilágot, azonban ezidáig sokkal több adat állt rendelkezésre az Alföldről, mint a Dunántúlról. Egy jelentős előrelépés a területen a 2024. végén megjelent tanulmányunk, melyben a Dunántúl 7-11. századi temetőinek archeogenomikai analízisével foglalkoztunk. Ezen publikáció eredményei képezik jelen előadás fő fókuszát.
Vizsgálataink révén összehasonlítható és elemezhető az egykori hatalmi központok (Zalavár, Székesfehérvár) és a korabeli falusias közösségek lakossága, valamint a csoportok összetételének időbeli alakulása. Az elérhető adatsorokkal együtt elemezve Kárpát-medencei viszonylatban is követhetjük a közösségek alakulását és kapcsolatrendszerük változását az avar- és az Árpád-kor közötti időszakban, és ilyen módon beleláthatunk az új beérkezők és a helyben élő lakosság viszonyrendszerébe.