Budapest Philosophy Group

“If children were brought into the world by an act of pure reason alone, would the human race continue to exist?"
Arthur Schopenhauer.

Antinatalism asks an uncomfortable question:
Is it morally justified to bring a new person into existence?

In a world marked by suffering, uncertainty, inequality, and social fragility, some philosophers argue that not being born may be better than being born at all. This session explores antinatalism, through thinkers like Schopenhauer, and David Benatar.
But this is no longer a purely philosophical question.
Today, birth rates are collapsing across much of the world. States intervene through incentives, restrictions, and population engineering. Technology separates sex from pregnancy and reproduction from the human body itself.
This session explores birth and antinatalism at the intersection of philosophy, demography, politics, and technology.

Introduction (15 minutes)
We start with a short introduction of the guests.

Questions to discuss: (1 hour and 45 minutes):

1. Would you want to be born again?
2. Can it ever be ethical to impose life on someone without their consent?
3. Can we meaningfully say someone is “better or worse off” for never existing?
4. How much suffering is it enough to make life not worth starting?
5. Is it worse to risk suffering, or to deny existence entirely?
6. Does society pressure people into reproduction for economic or cultural survival?
7. If antinatalism is right, what follows? Adoption? Voluntary extinction?
8. Can creating a new life be a morally neutral act, or is it better continuing one that already exists?
9. Is having children an act of hope or an act of denial?
10. Can a society that stops reproducing still be a political community — or only an administrative one? is antinatalism politically destabilizing by definition? (Movie: The children of men, Hannah Arendt)
11. Would politics freeze without generational replacement?
12. Would immortality eliminate progress — or stabilize it?
13. Would immortal societies become conservative by default?
14. Is the “right to have a child” absolute—or should it be conditional?
    If adoption requires screening, why doesn’t biological parenthood?
15. What are the consequences if artificial wombs become viable?
16. What happens when reproduction becomes a technical process rather than a human one? (Recommended documentary: "The Man with 1000 Kids" on Netflix)
17. Was the One-Child Policy an ethical catastrophe — or a brutal but rational response to material limits? If overpopulation causes massive suffering, is coercive birth control ever morally defensible?
18. If parents screen embryos for severe diseases, is that eugenics — or responsibility?
19. Why is state-driven selection immoral, but market-driven selection acceptable?
20. Is the traditional nuclear family the only morally acceptable way to raise a child?

“A neheztelés olyan, mintha mérget innánk, és azt várnánk, hogy az ellenségeink haljanak bele.”
― Nelson Mandela

(A program magyar nyelven zajlik.)

A történelem során az emberi társadalmak újra és újra szembesültek a megosztottsággal. Amikor az identitás polarizációvá keményedik, az együttélés törékennyé válik. A különbségek időnként polgárháborús konfliktusokba torkollnak, amelyek tovább mélyítik a bizalmatlanságot és a sérelmeket – gyakran nemzedékeken át.

A történelem azonban ritka ellenpéldákat is kínál: olyan pillanatokat, amikor a gyűlölet és a megosztottság ördögi köre nem sodródott tovább az erőszak irányába, hanem a megbékélés felé fordult.

Ezen az alkalmon az Ubuntu filozófiáját vizsgáljuk meg – azt az afrikai etikai szemléletet, amely olyan vezetők gondolkodását formálta, mint Nelson Mandela és Desmond Tutu.

Az Ubuntu – „Az vagyok, mert mi vagyunk” – azt állítja, hogy az identitás nem pusztán egyéni, hanem alapvetően kapcsolati természetű. Még az is a közösség része marad, akivel szemben állunk. Lehetséges, hogy éppen ez a felismerés rejlik a sikeres megbékélések hátterében.

Dél-Afrika apartheid utáni átmenete mellett más történelmi példákat is megvizsgálunk: az amerikai polgárháborút követő időszakot, Franciaország és Németország kibékülését, Japán háború utáni átalakulását, valamint az észak-írországi békefolyamatot.

Bevezetés (15 perc)
Rövid bemutatkozással kezdünk, ahol a résztvevők röviden bemutatják magukat.

Kérdések (1 óra 45 perc)

1. Az Ubuntu szerint miért különbözik a remény az optimizmustól, és miért tekinthető erősebbnek?
2. Az önbecsülés korában élünk, vagy éppen annak hiányában?
3. Alkalmazható-e az Ubuntu arra is, aki elutasítja az Ubuntu elveit?
4. Mi történik, amikor a „mi” olyanokat is magában foglal, akik alapvető értékeinket tagadják?
5. Hogyan működik az Ubuntu folyamatban lévő konfliktus idején?
6. Előfordulhat, hogy a közösség ereje rossz irányba fordul? Hogyan lehet ezt megelőzni?
7. Beleképzelted-e már magad valaki helyzetébe, akit mélyen elutasítasz?
8. Miben hasonlítható össze az európai megbékélés a dél-afrikai vagy az észak-ír példával?
9. A megbékéléshez mi fontosabb: erős vezetők vagy erős intézmények?
10. Összeegyeztethető-e mindig a megbocsátás az igazságossággal? Létezik pont, ahol a megbocsátás igazságtalansággá válik?
11. Miért kulcsfontosságú az igazság a megbékélési folyamatban?
12. Fennmaradhat-e a megbékélés tartós anyagi egyenlőtlenségek mellett?
13. Segíthet-e az Ubuntu a polarizáció oldásában?
14. Hogyan alkalmazható az Ubuntu a közösségi média világában?
15. Az Ubuntu tekinthető-e az egyéni érettségtől a társadalmi érettség felé vezető útnak?
16. A polarizáció a morális komolyság jele – vagy inkább morális éretlenség?
17. A polarizációt inkább az egyenlőtlenség, vagy inkább az identitás hajtja?

RSVP: Kérjük, erősítsd meg részvételedet itt a Meetup oldalon, hogy biztosítsd a helyedet. Ha mégsem tudsz részt venni, kérjük, mondd le időben, hogy a várólistán lévők közül más átvehessen a helyedet.
Az esemény adományalapú (ajánlott hozzájárulás 400 Ft-tól), amely a meetup költségeinek fedezését szolgálja (készpénzben vagy Revoluton).

“Resentment is like drinking poison and then hoping it will kill your enemies.”
― Nelson Mandela

(In english!)

Throughout history, human societies have wrestled with division. When identity hardens into polarization, coexistence becomes fragile. Differences can escalate into civil conflict, deepening distrust and resentment that often persist for generations.

Yet history also offers rare examples of a different path: moments when cycles of hatred did not spiral into further violence, but instead turned toward reconciliation.

In this session we will explore Ubuntu — the African ethical philosophy that shaped the moral framework of leaders such as Nelson Mandela and Desmond Tutu.

Ubuntu — “I am because we are” — proposes that identity is not purely individual but relational. Even those we oppose remain part of our shared collective. This insight may be the hidden condition behind successful reconciliations.

Beyond South Africa’s transition from apartheid, we can examine other cases of reconciliation: the American post–Civil War, the reconciliation between France and Germany, Japan’s postwar transformation, and the peace process in Northern Ireland.

Introduction of guests (15 minutes)
We start with a short introduction of the guests.

Kérdések (1 óra 45 perc)

1. According to Ubuntu why is hope better than optimism?
2. Are we living in a time of self-respect?
3. Can Ubuntu be applied to someone who opposes Ubuntu?
4. What happens when “we” includes people who reject your values?
5. How does Ubuntu work when conflict is on-going?
6. Can the strength of the collective sometimes go the wrong direction? How to avoid that?
7. Have you put yourself in the shoes of someone you deeply reject?
8. How can we compare the european reconciliation with the South African or North-Irish reconciliations?
9. What is more important for reconciliation: leadership or strong institutions?
10. Can forgiveness be compatible with justice all the time? Is there a point where forgiveness becomes injustice?
11. Why is truth so important in reconciliation?
12. Can reconciliation hold when material inequality persists?
13. Can ubuntu help to undo polarization?
14. How can we apply ubuntu to social media?
15. Is ubuntu a way of individual-to-social maturity?
16. Is polarization a symptom of moral seriousness — or moral immaturity?
17. Is polarization driven more by inequality or by identity?

RSVP: Please confirm your attendance here on Meetup to save your space and if you cannot assist, yield your space to another person in the waiting list. We welcome donations from 400 HUF to keep the costs of the meetup (If Paypal doesnt work, dont worry, you can donate on location with cash, Revolut, or transfer)