Alkalom #2 - Beszéljünk a politikáról, I. rész – Az ókor
Details
## 1. rész: Politika az ókorban
(A program magyar nyelven zajlik.)
A politika valószínűleg akkor jelent meg, amikor az emberek csoportokba szerveződtek.
De ki birtokolja a hatalmat? Hogyan igazolható? Mik a korlátai?
Belépünk a nyugati politikai filozófia területére, az ókorból indulva. Ezen az alkalmon azokat a jelentős politikai eszméket vizsgáljuk meg, amelyek formálták nyugati civilizációnkat. Platón, Arisztotelész, Cicero és Zénón kerülnek szóba, hogy megválaszoljuk azt az alapvető kérdést, amelyet ma vizsgálunk:
Mi a legjobb módja a társadalom berendezésének?
Témáink:
- Platón: a legbölcsebbek uralma, idealizmus, kormányzati formák és degenerálódásuk.
- Arisztotelész: a politika mint egyensúly, vegyes kormányzati formák és a közjó.
- Cicero: természetjog ellentétben az emberi joggal, köztársasági erény, polgári kötelesség és sztoikus hatás.
- Zénón: kozmopolisz, intézmények nélkül, tulajdon nélkül, pénz nélkül, házasság nélkül.
Megvitatandó kérdések:
- Az erényen, a hagyományon vagy a beleegyezésen kell-e alapulnia a politikai tekintélynek?
- Ha a politikai tekintély a tudáson alapul (Platón), ki dönti el, hogy ki rendelkezik valóban tudással?
- A Platón hanyatláselmélete (arisztokrácia → demokrácia → zsarnokság) csapda?
- A Platón filozófus-király eszménye pszichológiai önkivetítés?
- Inkább egy erényes elit uralkodjon rajtad, akit nem szavazhatsz le, vagy egy hozzá nem ertő, akit igen?
- Ha a szakértők következetesen jobban teljesítenek a választóknál, jogos-e Platón demokráciával szembeni gyanakvása?
- Mely ponton válik a „szakértők uralma" elszámoltathatóság nélküli uralommá?
- Válsághelyzetekben a hatalomnak koncentrálódnia kell (Platón), újra egyensúlyba kerülnie (Arisztotelész), vagy törvény által korlátozottnak maradnia (Cicero)?
- Ha nem értünk egyet Platón rendszerével, mit tegyünk azokkal a demokráciákkal, amelyek újra és újra demagógokat választanak?
- Arisztotelész demagógokról szóló figyelmeztetése még mindig aktuális?
- Arisztotelész természetesnek fogadja el az egyenlőtlenséget. Ez realizmus vagy a kiváltságok racionalizálása?
- Legitimizálhat-e egy „közjóra" irányuló rendszer a lakosság nagy részének kizárását?
- Cicero azt állítja, hogy minden ember természeténél fogva szabadnak születik. Miért jelenik meg ez az eszme Rómában és nem Athénban?
- A naturalizmus kétélű fegyver? Az ember természeténél fogva szabad kontra az embernek természeténél fogva vannak jogai.
- A római hangsúly a jogon és az intézményeken jelzi-e az átmenetet az erkölcsi tekintélytől a legitimitás felé? A „törvénynek való engedelmesség" felette áll-e az „erénynek való engedelmességnek" vagy az „isteneknek való engedelmességnek"?
- A politikai részvétel megkövetel-e valamilyen elnyomást?
- A politikai kizárás történelmi szükségszerűség? Vagy még mindig aktuális probléma?
- Kompenzálhatják-e a jó intézmények az erkölcsileg gyenge vezetőket, ahogy Cicero reménykedni látszik? Vagy Platónnak van igaza, hogy erény nélkül a csúcson az intézmények elkorhadnak?
- A modern technokrácia, amelyet egyes intézmények testesítenek meg (például: központi bankok, bíróságok, EU-intézmények), közelebb áll-e Platónhoz?
- Elég-e a „joguralom" polgári erény nélkül?
- Platóni zsarnokot vagy Cicerói demagógot preferálsz?
RSVP: Kérjük, erősítsd meg a részvételedet a Meetup oldalon.
A részvételi díj egy jelképes összeg, amely a meetup.com működési költségeinek fedezésére szolgál.
A helyszínen alkoholmentes bort 50% kedvezménnyel kínálunk.
